Esta é Khalai. Ela tem sete anos de idade. Seu nome significa ‘pessoa boa’ em sua língua, Lubukusu.
Ő Khalai. Hét éves. Lubukusu nyelven a neve azt jelenti, hogy “a jóságos”.
Khalai acorda-se e fala com a laranjeira. “Por favor, laranjeira, cresça grande e nos dê muitas laranjas maduras.”
Khalai felkel és így szól a narancsfához: “Kérlek narancsfa, nőj nagyra és adj nekünk sok érett narancsot!”
Khalai vai a pé para a escola. No caminho ela fala com a grama. “Por favor, grama, cresça mais verde e não seque.”
Az iskolába sétálva, Khalai így szól a fűhöz: “Kérlek fű, legyél zöldebb és ne száradj ki!”
Khalai passa pelas flores selvagens. “Por favor, flores, continuem florescendo para que possa colocá-las em meu cabelo.”
Khalai vadvirágok mellett halad el: “Kérlek, virágozzatok, hogy a hajamba tehesselek titeket!”
Na escola, Khalai fala com a árvore no meio do pátio. “Por favor, árvore, crie galhos grandes para que possamos ler embaixo de sua sombra.”
Az iskola udvarának közepén álló fához pedig így szól: “Kérlek fa, növessz nagy ágakat, hogy az árnyékodban olvashassunk!”
Khalai fala com os arbustos em volta da sua escola. “Por favor, cresçam fortes para impedirem que pessoas más entrem aqui,”
Khalai az iskola körül lévő sövényhez szól: “Kérlek legyél erős, állítsd meg a rossz embereket, hogy nehogy bejöjjenek!”
Quando Khalai volta para casa da escola, ela visita a laranjeira. “Suas laranjas já estão maduras?” pergunta Khalai.
Amikor Khalai hazaér az iskolából, meglátogatja a narancsfát. “Érettek már a narancsaid?” - kérdezi tőle.
“As laranjas estão verdes ainda,” suspira Khalai. “Verei você amanhã, laranjeira,” diz Khalai. “Talvez até lá você tenha laranjas maduras para mim!”
“Zöldek még a narancsok!” - sóhajt Khalai - “Holnap is meglátogatlak! Talán akkor majd lesz egy érett narancsod nekem.”
