Egy nap anya sok gyümölcsöt hozott haza.
Un día, mamá trajo mucha fruta.
“Mikor ehetünk gyümölcsöt?” - kérdezzük. “Majd este ehettek.” - válaszolja anya.
“¿Cuándo podemos comer fruta?” le preguntamos. “Esta noche comeremos fruta,” dice mamá.
A bátyám, Rahim nagyon mohó. Az összes gyümölcsöt megkóstolja. Sokat meg is eszik.
Mi hermano Rahim es glotón. Prueba toda la fruta. Come mucha.
“Nézd mit csinált Rahim!” - kiáltotja az öcsém. “Rahim rossz és önző.” - mondom.
“¡Mira lo que hizo Rahim!” grita mi hermano pequeño. “Rahim es travieso y egoísta,” le respondo.
Mi is haragszunk Rahimra. De Rahim nem sajnálja.
Nosotros también nos enojamos con Rahim. Pero Rahim no está arrepentido.
“Nem fogod megbüntetni Rahimot?” - kérdezzi az öcsém.
“¿No vas a castigar a Rahim?” pregunta mi hermano pequeño.
“Rahim, hamarosan úgyis sajnálni fogod, ami tettél!” - figyelmezteti anya.
“Rahim, pronto te arrepentirás,” le advierte mamá.
Rahim rosszul kezdi érezni magát.
Rahim empieza a sentir náuseas.
“Nagyon fáj a hasam.” - suttogja Rahim.
“Me duele mucho el estómago,” susurra Rahim.
Anya tudta, hogy ez fog történni. A gyümölcs megbünteti Rahimot!
Mamá sabía que esto pasaría. ¡La fruta está castigando a Rahim!
Később, Rahim bocsánatot kér tőlünk. “Soha többet nem leszek ilyen mohó!” - ígéri meg nekünk. És mi mind hiszünk neki.
Más tarde, Rahim nos pide disculpas. “No volveré a ser tan glotón,” promete. Y todos aceptamos su promesa.
