有一天，兔子在河边散步。
Egy nap a nyúl a folyóparton sétált.
河马也在那儿，一边闲逛，一边找些美味的野草来吃。
A víziló is arra járt, éppen szép zöld füvet evett.
河马没有看见兔子，她不小心踩到了兔子的脚。兔子尖叫了一声，朝着河马大喊：“该死的河马！没看到你踩到我的脚了吗？”
A víziló nem vette észre a nyulat és véletlenül rálépett a lábára. “Te víziló! Nem látod, hogy a lábamon állsz?” - kiabálta a nyúl.
河马赶紧给兔子道歉：“真不好意思，我的朋友！我没看见你！请原谅我！”兔子哪里会听河马的解释，他气极了，朝着河马大吼：“你肯定是故意的！总有一天你会受到惩罚！”
“Nagyon sajnálom! Nem vettelek észre. Kérlek, bocsáss meg nekem!” - kérte a víziló. De a nyúl nem hallgatta meg, hanem tovább kiabált. “Direkt csináltad! Egy nap majd megfizetsz ezért!”
兔子找到了火，他对火说：“趁河马从水里出来吃草的时候，朝她放一把火。她竟敢踩我的脚。”火回答说：“没问题，我的朋友！我这就按你说的做。”
A nyúl megkereste a tüzet és így szólt: “A víziló a lábamra lépett. Menj és égesd meg, amikor kijön a vízből füvet enni.” “Rendben nyúl, megteszem, amit kértél.” - válaszolta barátjának a tűz.
过了一会儿，河马正在离河岸很远的地方吃草。呼的一声，火突然烧起来了，烧到了河马的身上。
Egyszer csak, amikor a víziló a folyótól messze füvet evett, huss, jött a tűz a lángjával. A víziló szőre lángra kapott.
河马尖叫着，赶紧跑向河边，但是她的毛发已经全部烧毁了。河马伤心地说：“我的毛都被火烧掉了！你烧了我的毛！它们全都不见了！我美丽的毛！”
A víziló sírni kezdett, és berohant a folyóba. Az összes szőre leégett a tűzben. “Leégett a szőröm a tűzben!” - sírt a víziló - “Eltűnt a szőröm! Eltűnt a gyönyörű szőröm!”
兔子终于报了仇，他高兴坏了；直到现在，河马也不敢离河岸太远，因为她害怕又要被火烧。
A nyúl boldog volt, hogy a víziló szőre leégett. És ettől a naptól kezdve a vízilovak soha sem merészkednek messzire a víztől, mert félnek a tűztől.
