Andiswa erkek çocukların futbol oynamasını izledi. Hep onlara katılmak istedi. Hocalarına onlarla birlikte çalışıp çalışamayacağını sordu.
Andiswa nézte, ahogy a fiúk fociznak. Ő is szeretett volna csatlakozni hozzájuk. Megkérdezte az edzőt, hogy gyakorolhatna-e velük.
Hoca ellerini beline koydu ve “Bu okulda sadece erkek çocuklar futbol oynayabilir,” dedi.
Az edző csípőre tett kézzel így szólt: “Ebben az iskolában csak a fiúk focizhatnak!”
Çocuklar ona gidip netbol oynamasını, netbolun kızlar için daha uygun olduğunu, futbolun erkek oyunu olduğunu söylediler. Andiswa çok üzüldü.
A fiúk mondták neki, hogy menjen és kézilabdázzon inkább. A kézilabda ugyanis lányoknak való, a futball viszont fiúsport. Andiswa nagyon szomorú volt.
Ertesi gün, okulun büyük bir futbol maçı vardı. Hoca çok telaşlıydı çünkü en iyi oyuncusu hastalanmıştı ve oynaması mümkün değildi.
Az iskolában másnap nagy focimeccset rendeztek. Az edző nagyon ideges volt, mert a legjobb játékosa megbetegedett, így nem tudott játszani.
Andiswa hemen hocaya koştu ve onu oyuna alması için yalvardı. Hoca ne yapacağını şaşırmıştı. Sonunda Andiswa’nın maça katılabileceğine karar verdi.
Andiswa odafutott az edzőhöz és könyörgött, hogy játszhasson. Az edző nem tudta, mit tegyen. Végül úgy döntött, hogy Andiswa csatlakozhat a csapatához.
Maç çok zorluydu. İlk yarıda kimse gol atamadı.
Nagyon nehéz játék volt. Félidőig senki sem rúgott gólt.
Maçın ikinci yarısında çocuklar topu Andiswa’ya pasladılar. Andiswa büyük bir hızla kaleye doğru koştu. Topa kuvvetlice vurdu ve onu ağlara gönderip golünü attı.
A második félidőben az egyik fiú Andiswának passzolta a labdát. A lány gyorsan a kapu felé vette az irányt. Megrúgta a labdát és gólt lőtt.
Seyirci sevinçten çılgına döndü. İşte o günden beri okullarda kızlar da futbol oynamaya başladılar.
A tömeg őrjöngött a boldogságtól. Ettől a naptól kezdve a lányok is focizhattak az iskolában.