C’era una volta una famiglia che viveva felice.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy boldog család.
Non litigavano mai fra di loro. I bambini aiutavano i loro genitori a casa e nei campi.
A gyerekek sohasem veszekedtek. Otthon és a földeken is segítettek szüleiknek.
Ma non erano autorizzati ad avvicinarsi al fuoco.
Azonban nem mehettek a tűz közelébe.
Dovevano fare tutti i loro lavori durante la notte. Perché erano fatti di cera!
Minden munkájukat éjszaka kellett végezniük, mert a gyerekek viaszból voltak.
Ma uno dei ragazzi sognava di uscire fuori alla luce del sole.
A legkisebb fiú nagyon vágyott rá, hogy egyszer lássa a napot.
Un giorno il sogno fu troppo forte. I suoi fratelli cercarono di avvertirlo…
Egy nap ez a vágy eluralkodott rajta. Hiába figyelmeztették testvérei…
Ma era troppo tardi! Si sciolse al caldo sole.
Már túl késő volt! Elolvadt a forró napon.
I bimbi di cera erano troppo tristi di vedere il loro fratello sciogliersi via.
A viaszgyermekek nagyon szomorúak voltak, mert látták, hogy testvérük elolvadt.
Perciò fecero un piano. Modellarono la massa di cera sciolta a forma di uccello.
Hirtelen jó ötletük támadt. Az olvadt viaszból madarat formáltak.
Portarono il fratello uccello in alto su una montagna.
Majd elvitték a madárrá formált bátyjukat egy magas hegyre.
E quando il sole sorse, questo volò via cantando alla luce del mattino.
Ahogy a nap felkelt, a madár énekelve repült tova a reggeli napfénybe.
