Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy boldog család.
Il était une fois une famille bien heureuse.
A gyerekek sohasem veszekedtek. Otthon és a földeken is segítettek szüleiknek.
Ils ne se disputaient jamais. Ils aidaient leurs parents à la maison et dans les champs.
Azonban nem mehettek a tűz közelébe.
Mais ils n’avaient pas le droit de s’approcher d’un feu.
Minden munkájukat éjszaka kellett végezniük, mert a gyerekek viaszból voltak.
Ils devaient faire tout leur travail pendant la nuit. Puisqu’ils étaient faits de cire !
A legkisebb fiú nagyon vágyott rá, hogy egyszer lássa a napot.
Mais un des garçons désirait se promener au soleil.
Egy nap ez a vágy eluralkodott rajta. Hiába figyelmeztették testvérei…
Un jour son désir était trop puissant. Ses frères l’avertirent…
Már túl késő volt! Elolvadt a forró napon.
Mais c’était trop tard ! Il fondit au soleil brûlant.
A viaszgyermekek nagyon szomorúak voltak, mert látták, hogy testvérük elolvadt.
Les enfants de cire étaient si tristes de voir leur frère fondre.
Hirtelen jó ötletük támadt. Az olvadt viaszból madarat formáltak.
Mais ils firent un plan. Ils façonnèrent le morceau de cire fondue en oiseau.
Majd elvitték a madárrá formált bátyjukat egy magas hegyre.
Ils apportèrent leur frère l’oiseau jusqu’au sommet d’une montagne haute.
Ahogy a nap felkelt, a madár énekelve repült tova a reggeli napfénybe.
Et lorsque le soleil se leva, il s’envola vers la lumière du matin en chantant.
