Ngày xửa ngày xưa, có ba cô gái vào rừng nhặt củi.
Réges régen három lány fát gyűjteni indult.
Hôm ấy trời rất nóng, nên họ xuống tắm sông. Họ vui đùa và tạt nước lẫn nhau.
Nagyon meleg volt, ezért elmentek a folyóhoz úszni. A folyóban játszottak, pancsoltak és úsztak.
Họ chợt nhận ra trời đã tối và vội vã về làng.
Hirtelen azt vették észre, hogy már nagyon késő van. Sietve visszaindultak a faluba.
Khi họ gần về tới nơi, Nozibele sờ tay vào cổ và phát hiện cô đã quên chiếc vòng cổ ở sông. “Làm ơn hãy về với tôi!”, cô nài nỉ bạn cô. Nhưng bạn cô bảo trời đã quá tối rồi.
Amikor már majdnem hazaértek Nozibele megérintette a nyakát és észrevette, hogy a folyónál hagyta a nyakláncát. “Kérlek, gyertek vissza velem!”- kérlelte barátait. De a barátai azt mondták, hogy már túl késő van.
Nozibele bèn đi lấy lại chiếc vòng một mình. Nhưng cô bị lạc trong bóng tối.
Ezért Nozibele egyedül ment vissza a folyóhoz. Megtalálta a nyakláncát és sietve hazaindult. A sötétben azonban eltévedt.
Ở đằng xa, cô nhìn thấy ánh đèn leo lắt từ một căn chòi. Cô vội tiến tới căn chòi và gõ cửa.
Látta, hogy fény szivárog ki egy távoli kunyhóból. Odafutott és bekopogott az ajtón.
Thật bất ngờ, người mở cửa là một con chó. Nó hỏi “Cô muốn gì?” “Tôi bị lạc và cần một chỗ ngủ”. Chú chó đáp “Vào đi, không ta sẽ cắn cô!” Thế là Nozibele đi vào nhà.
Meglepetésére egy kutya nyitott ajtót. “Mit akarsz itt?” “Eltévedtem és szükségem lenne egy helyre, ahol alhatok.” - mondta Nozibele. “Gyere be vagy megharaplak!” - válaszolt a kutya. Így Nozibele bement a házba.
Con chó bắt cô nấu ăn cho nó. Nozibele trả lời “Nhưng tôi chưa bao giờ nấu cho chó cả”. “Nấu đi, không ta sẽ cắn ngươi.” Thế là cô đành nấu cho nó ăn.
Aztán így szólt a kutya: “Főzz nekem!” “De én még sohasem főztem kutyának.” - válaszolta a lány. “Főzz nekem vagy megharaplak!” - mondta a kutya. Így Nozibele ételt főzött a kutyának.
Rồi con chó bảo “Dọn giường cho ta!” Nozibele trả lời “Nhưng tôi chưa bao giờ dọn giường cho chó cả.” “Dọn đi, không ta sẽ cắn ngươi.” Thế là cô cũng đành dọn giường cho nó.
Aztán így szólt a kutya: “Ágyazz meg nekem!” “De én még sohasem ágyaztam meg kutyának.” - válaszolt Nozibele. “Ágyazz meg nekem vagy megharaplak!” - mondta a kutya. Így Nozibele megágyazott.
Mỗi ngày cô phải nấu ăn, dọn dẹp và giặt giũ cho nó. Rồi một hôm, con chó bảo “Nozibele, hôm nay ta sẽ thăm vài người bạn. Qúet nhà, nấu ăn và giặt giũ cho ta trước khi ta về tới nhà.”
Nozibele minden nap főzött, takarított és mosott a kutyára. Egy nap a kutya így szólt: “Nozibele ma meglátogatom a barátaimat. Söpörd fel a padlót, főzz ételt és mosd ki a dolgaimat mielőtt visszajövök!”
Khi con chó vừa rời khỏi nhà, cô lập tức lấy ba sợi tóc và bỏ một sợi dưới giường, một sợi sau cửa, và một sợi vào hàng rào chắn. Rồi cô bỏ chạy về nhà.
Ahogy a kutya elment, Nozibele kitépett három hajszálat a hajából. Egy hajszálat az ágy alá, egyet az ajtó mögé és egyet a karámba tett. Azután olyan gyorsan rohant haza, ahogyan csak tudott.
Khi con chó về nhà, nó đi tìm Nozibele. “Nozibele, ngươi ở đâu?” “Tôi đây, dưới giường”, sợi tóc đầu tiên bảo. “Tôi đây, sau cánh cửa”, sợi thứ hai trả lời. “Tôi đây, ở hàng rào”, sợi thứ ba trả lời.
Amikor a kutya hazaért, mindenhol kereste a lányt. “Nozibele hol vagy?” - kiáltotta. “Itt vagyok az ágy alatt.” - szólt az első hajszál. “Itt vagyok az ajtó mögött” - mondta a második. “Itt vagyok a karámban.” - válaszolt a harmadik.
Khi con chó biết Nozibele lừa nó, nó chạy vào làng. Nhưng anh trai Nozibele đã chờ sẵn với gậy gộc. Con chó đành quay lưng bỏ chạy, và chúng ta không bao giờ thấy nó nữa.
Ekkor már tudta a kutya, hogy Nozibele becsapta. Egészen a faluig futott, de Nozibele bátyjai nagy botokkal várták ott. A kutya visszafordult és elrohant. Azóta senki se látta.
