Tanghali nang magising ang nakababata kong kapatid. Maaga akong gumigising, dahil magaling ako!
Az öcsém nagyon sokáig alszik. Én korán kelek, mert ügyes vagyok!
Ako ang nagpapapasok ng araw sa amin.
Én engedem be a napsugarakat.
“Ikaw ang aking tala sa umaga,” sabi ni Ma.
“Te vagy az én kiscsillagom!” - mondja anya.
Ako nang nagpapaligo sa sarili ko. Hindi ko na kailangan ng tulong.
Én már magamtól mosakodom, nincs szükségem segítségre.
Natitiis ko ang malamig na tubig at ang asul na mabahong sabon.
Nekem a hideg víz is jó és a büdös kék szappan is megfelel.
Paalala ni Ma, “‘Wag kalimutan ang ngipin!” Sagot ko, “Hindi, hinding-hindi!”
“Ne felejtsd el a fogadat!” - figyelmeztet anya. “Soha, én ugyan nem!”
Pagkatapos maligo, binabati ko sina Lolo at Tita at hinahangad ang isang magandang araw para sa kanila.
Mosakodás után köszönök a nagypapámnak és a nagynénémnek. Szép napot kívánok nekik.
Pagkatapos, binibihisan ko ang sarili ko. “Malaki na ako, Ma,” sabi ko.
Majd felöltözök. “Én már nagy vagyok anya!” - mondom.
Kaya ko nang magbutones at magsapatos mag-isa.
Be tudom gombolni a ruhámat. Meg tudom kötni a cipőmet.
At sinisigurado kong alam ng nakababata kong kapatid ang mga balita sa paaralan.
És el tudom mesélni az öcsémnek az iskolai híreket.
Lagi kong pinagbubutihan sa klase.
Az osztályban pedig nagyon igyekszek.
Ginagawa ko ang mga mabubuting bagay na ito araw-araw. Pero ang pinakagusto kong gawin ay maglaro nang maglaro!
Rengeteg dolgom van minden nap! De tudod mit szeretek a legjobban? Játszani és játszani!
