PDF letöltése
Vissza a történetek listájához

Cântecul lui Sakima Sakima éneke

Írta Ursula Nafula

Ilusztrálta Peris Wachuka

Fordította Carmen Onuorah

Nyelv román

Szint 3. szint

A teljes szöveg felolvasása A hang jelenleg nem érhető el.


Sakima trăia cu părinții lui și cu sora lui în vârstă de patru ani. Locuiau pe pământul unui om bogat. Coliba lor acoperita cu paie era la capătul unui șir de copaci.

Sakima a szüleivel és négy éves húgával élt együtt. Egy gazdag ember földjén éltek, nádfedeles házuk egy fasor végén állt.


Când Sakima avea trei ani, s-a îmbolnăvit și a orbit. Sakima era un băiat talentat.

Amikor Sakima három éves volt, elvesztette a látását egy betegség miatt. Sakima nagyon tehetséges fiú volt.


Sakima fācea multe lucruri pe care alți băieți de șase ani nu le făceau. De exemplu, el putea să stea cu membrii vârstnici ai satului și să discute treburi importante.

Sok olyan dolgot tudott, amit más hat éves gyermek nem. Például tudott nyugodtan ülni és fontos dolgokról beszélni a falu idősebb tagjaival.


Părinții lui Sakima munceau în casa bogătașului. Plecau de acasa devreme, de dimineata si se întorceau seara târziu. Sakima rămânea cu sora lui cea mică.

Sakima szülei a gazdag ember házában dolgoztak. Minden nap korán mentek el és későn értek haza. Sakima egész nap egyedül volt a húgával.


Lui Sakima îi plăcea să cânte cântece. Într-o zi mama lui l- a întrebat, “De unde înveți tu cântecele astea, Sakima?”

A fiú nagyon szeretett énekelni. “Hol tanulod ezeket a dalokat Sakima?” - kérdezte egy nap az anyukája.


Sakima a răspuns, “Ele doar îmi vin în minte, mamă. Le aud și apoi cânt.”

“Csak úgy jönnek. A fejemben hallom, majd eléneklem őket.” - válaszolta Sakima.


Lui Sakima îi plăcea să-i cânte sorei lui mai mici, mai ales, dacă ei îi era foame. Sora lui îl asculta cântând cântecul lui preferat. Ea se legăna pe tonul liniștitor.

Szeretett a húgának énekelni, főleg akkor, amikor a lány éhes volt. A húga pedig szívesen hallgatta tőle a kedvenc dalát. Táncolt is a nyugtató dallamokra.


“Sakima, poți să-l cânți iar și iar” se ruga sora lui de el. Sakima accepta și îl cânta din nou și din nou.

“El tudod még egyszer énekelni Sakima?” - kérlelte a fiút testvére. Sakima újra és újra elénekelte a dalt.


Într-o seară când părinții lui s-au întors acasă, erau foarte tăcuți. Sakima și-a dat seama că ceva era rău.

Egy este, amikor a szüleik hazaértek, nagyon csendben voltak. Sakima tudta, hogy valami nincs rendben.


“Ce e în neregulă, mamă, tată?” a intrebat Sakima. Sakima a aflat că fiul bogătașului dispăruse. Omul era foarte trist si însingurat.

“Mi a baj anya, apa?” - kérdezte a fiú. Sakima megtudta, hogy a gazdag ember fia elveszett. A férfi nagyon szomorú és magányos volt.


“Pot să cânt pentru el. Ar putea să fie fericit din nou,” a spus Sakima părinților lui. Dar părinții nici nu au vrut să audă. “El este foarte bogat. Tu ești doar un băiat orb. Cântecul tău, crezi tu, că îl va ajuta?”

“Énekelhetnék neki. Attól talán újra boldog lenne.” - mondta a szüleinek a fiú. De a szülei elutasították ezt az ötletet. “Ő egy nagyon gazdag ember, te pedig csak egy vak kisfiú vagy. Gondolod, hogy a dalod segítene neki?”


Chiar și așa, Sakima, nu s-a lăsat convins. Sora lui cea mică l-a susținut. Ea a spus, “Cântecele lui Sakima mă alină când sunt flămândă. Îl vor alina și pe bogătaș.”

De Sakima nem adta fel. A kishúga is támogatta. “Sakima dalai mindig megnyugtatnak, amikor éhes vagyok. A gazdag embert is meg fogják nyugtatni.” - mondta a lány.


A doua zi, Sakima i-a cerut sorei lui mici să-l călăuzească la casa bogătașului.

Másnap Sakima megkérte a húgát, hogy vezesse el a gazdag ember házához.


A stat sub o fereastră mare și a început cântecul lui preferat. Câte un pic, capul bogătașului se ivea prin fereastra cea mare.

Egy ablak alá állt, és elkezdte énekelni a kedvenc dalát. Hamarosan a gazdag ember feje megjelent a nagy ablakban.


Lucrătorii au oprit ce făceau. Ei au ascultat cântecul frumos al lui Sakima. Dar un om a spus, “Nimeni nu a fost în stare să-l consoleze pe șef. Băiatul ăsta orb crede că el îl va consola?”

A munkások is abbahagyták, amit éppen csináltak, és Sakima gyönyörű dalát hallgatták. “Senki nem tudta megvigasztalni a főnököt.” - szólalt meg egyikük - “Honnan gondolja ez a vak fiú, hogy majd neki sikerülni fog?”


Sakima a terminat cântecul lui și s-a întors să plece. Dar bogătașul a alergat afară și a spus, “Te rog, cântă din nou.”

Sakima befejezte a dalát, és már indulni készült, amikor a gazdag ember utána rohant. “Kérlek, énekelj még egyet!” - mondta.


În acel moment, doi oameni au sosit cărând pe cineva pe o targă. Ei găsiseră pe fiul bogătașului, bătut și lăsat la marginea drumului.

Ebben a pillanatban megjelent két férfi, hordágyat cipelve. Összeverve, az út szélén hagyva találták meg a gazdag ember fiát.


Bogătașul era atât de fericit să-și vadă fiul din nou. El l-a răsplătit pe Sakima pentru că l-a consolat. El a luat pe fiul său și pe Sakima la spital pentru ca Sakima să poată să își recapete vederea.

A gazdag ember nagyon boldog volt, hogy újra láthatja gyermekét. Amiért Sakima megvigasztalta őt, jutalomképpen fiával együtt a vak fiút is kórházba vitte. Így Sakima visszanyerhette a látását.


Írta: Ursula Nafula
Ilusztrálta: Peris Wachuka
Fordította: Carmen Onuorah
Nyelv: román
Szint: 3. szint
Forrás: Sakima's song az African Storybook
Creative Commons License
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Opciók
Vissza a történetek listájához PDF letöltése