Puiul și Miriapodul erau prieteni. Dar mereu se întreceau unul cu altul. Într-o zi s-au hotărât să joace fotbal să vadă cine era cel mai bun jucător.
A csirke és a százlábú jó barátok voltak, de mindig versenyeztek egymással. Egy nap elhatározták, hogy focizni fognak, hogy kiderüljön, ki a jobb játékos.
S-au dus la terenul de fotbal și au început meciul lor. Puiul era rapid, dar Miriapodul era și mai rapid. Puiul a șutat departe, dar Miriapodul a șutat și mai departe. Puiul devenea țâfnos.
Elmentek a focipályára és játszani kezdtek. A csirke gyors volt, de a százlábú gyorsabb. A csirke messze rúgta a labdát, de a százlábú messzebbre. A csirke kedve egyre rosszabb lett.
Au decis să joace lovituri de pedeapsă. Întâi Miriapodul a fost portar. Puiul a înscris doar un gol. Apoi a fost rândul puiului în poartă.
Elhatározták, hogy tizenegyesekkel fognak dönteni. Először a százlábú lett a kapus. A csirke csak egy gólt lőtt be. Azután a csirke következett kapusként.
Miriapodul a lovit mingea și a înscris. Miriapodul a bătut mingea și înscris. Miriapodul a lovit mingea cu capul și a înscris.Miriapodul a înscris cinci goluri.
A százlábú megrúgta a labdát és betalált. Cselezett a labdával és betalált. Fejelt a labdával és betalált. Öt gólt lőtt be.
Puiul era furios că a pierdut. Nu lua ușor înfrângerea. Miriapodul a început să râdă din cauză că prietenul lui făcea atâta caz.
A csirke dühöngött, mert elvesztette a játékot. Nagyon rossz vesztes volt. A százlábú kinevette barátját, hogy ilyen nagy hűhót csap.
Puiul era atât de furios că a deschis ciocul larg și a înghițit miriapodul.
A csirke olyan mérges lett, hogy kitátotta a csőrét és lenyelte a százlábút.
Când Puiul mergea spre casă, s-a întâlnit cu Mama Miriapod. Mama Miriapod a întrebat, “Mi-ai văzut copilul?” Puiul n-a spus nimic. Mama Miriapod era îngrijorată.
A csirke hazafelé mendegélve találkozott a százlábú anyjával. “Láttad a gyermekemet?” - kérdezte a százlábú anyja. A csirke nem válaszolt. A százlábú anyuka aggódni kezdett.
Atunci Mama Miriapod a auzit o voce slabă. “Mamă, ajută-mă” plângea vocea. Mama Miriapod s-a uitat împrejur și a ascultat cu atenție. Vocea venea dinăuntrul puiului.
Ekkor a százlábú anyuka egy vékony hangot hallott. “Segíts anya!” - kiáltotta a hang. A százlábú anyukája körbenézett és nagyon figyelt. A hang a csirkéből jött.
Mama Miriapod a strigat, “Folosește-ți puterea ta specială, copilul meu!” Miriapodele crează un miros urât și un gust oribil. Puiul a început să se simtă rău.
“Használd a különleges képességed gyermekem!” - kiáltotta a százlábú anyja. A százlábúak büdös szagot tudnak árasztani magukból és szörnyű az ízük. A csirke nagyon rosszul kezdte érezni magát.
Puiul a regurgitat. Apoi a înghițit și a scuipat. Apoi, a strănutat și tușit. Și tușit. Miriapodul era dezgustător!
Böfögött egyet. Majd nyelt és köpött. Aztán tüsszentett és köhögött. És köhögött. A százlábú gusztustalan volt!
Puiul a tușit până a dat afară Miriapodul din burta lui. Mama Miriapod și copilul ei s-au târât sus într-un copac să se ascundă.
A csirke addig köhögött, amíg fel nem köhögte a százlábút a gyomrából. A százlábú anyuka és gyermeke elmászott és elbújt egy fán.
