Egy nap a nyúl a folyóparton sétált.
Eines Tages lief Hase am Fluss entlang.
A víziló is arra járt, éppen szép zöld füvet evett.
Flußpferd war auch da. Sie machte einen Spaziergang und fraß etwas schönes grünes Gras.
A víziló nem vette észre a nyulat és véletlenül rálépett a lábára. “Te víziló! Nem látod, hogy a lábamon állsz?” - kiabálta a nyúl.
Flußpferd bemerkte Hase nicht und trat aus Versehen auf Hases Fuß. Hase schrie los: „Du, Flußpferd! Siehst du nicht, dass du auf meinem Fuß stehst?“
“Nagyon sajnálom! Nem vettelek észre. Kérlek, bocsáss meg nekem!” - kérte a víziló. De a nyúl nem hallgatta meg, hanem tovább kiabált. “Direkt csináltad! Egy nap majd megfizetsz ezért!”
Flußpferd entschuldigte sich: „Tut mir leid. Ich habe dich nicht gesehen. Bitte vergib mir!“ Aber Hase hörte nicht zu und schrie Flußpferd an: „Das hast du mit Absicht gemacht! Eines Tages wirst du sehen! Dafür wirst du bezahlen!“
A nyúl megkereste a tüzet és így szólt: “A víziló a lábamra lépett. Menj és égesd meg, amikor kijön a vízből füvet enni.” “Rendben nyúl, megteszem, amit kértél.” - válaszolta barátjának a tűz.
Hase zog los, um Feuer zu suchen und sagte: „Los, verbrenne Flußpferd, wenn sie aus dem Wasser kommt, um Gras zu fressen. Sie ist auf mich drauf getreten!“ Das Feuer antwortete: „Kein Problem, Hase, mein Freund. Ich werde tun, worum du mich bittest.“
Egyszer csak, amikor a víziló a folyótól messze füvet evett, huss, jött a tűz a lángjával. A víziló szőre lángra kapott.
Als Flußpferd später weit vom Fluss entfernt Gras fraß, brachen -wusch!- die Flammen aus und begannen Flußpferdes Haare zu verbrennen.
A víziló sírni kezdett, és berohant a folyóba. Az összes szőre leégett a tűzben. “Leégett a szőröm a tűzben!” - sírt a víziló - “Eltűnt a szőröm! Eltűnt a gyönyörű szőröm!”
Flußpferd fing an zu weinen und lief zum Wasser. All ihr Haar war vom Feuer verbrannt. Flußpferd schluchzte: „Mein Haar ist im Feuer verbrannt! All mein Haar ist weg! Mein schönes Haar!“
A nyúl boldog volt, hogy a víziló szőre leégett. És ettől a naptól kezdve a vízilovak soha sem merészkednek messzire a víztől, mert félnek a tűztől.
Hase freute sich, dass das Haar des Flußpferdes verbrannt war. Und bis heute, aus Angst vor dem Feuer, bleibt Flußpferd immer in der Nähe von Wasser.
