Sakima éneke
Sakima a szüleivel és négy éves húgával élt együtt. Egy gazdag ember földjén éltek, nádfedeles házuk egy fasor végén állt.
Amikor Sakima három éves volt, elvesztette a látását egy betegség miatt. Sakima nagyon tehetséges fiú volt.
Sok olyan dolgot tudott, amit más hat éves gyermek nem. Például tudott nyugodtan ülni és fontos dolgokról beszélni a falu idősebb tagjaival.
Sakima szülei a gazdag ember házában dolgoztak. Minden nap korán mentek el és későn értek haza. Sakima egész nap egyedül volt a húgával.
A fiú nagyon szeretett énekelni. "Hol tanulod ezeket a dalokat Sakima?" - kérdezte egy nap az anyukája.
"Csak úgy jönnek. A fejemben hallom, majd eléneklem őket." - válaszolta Sakima.
Szeretett a húgának énekelni, főleg akkor, amikor a lány éhes volt. A húga pedig szívesen hallgatta tőle a kedvenc dalát. Táncolt is a nyugtató dallamokra.
"El tudod még egyszer énekelni Sakima?" - kérlelte a fiút testvére. Sakima újra és újra elénekelte a dalt.
Egy este, amikor a szüleik hazaértek, nagyon csendben voltak. Sakima tudta, hogy valami nincs rendben.
"Mi a baj anya, apa?" - kérdezte a fiú. Sakima megtudta, hogy a gazdag ember fia elveszett. A férfi nagyon szomorú és magányos volt.
"Énekelhetnék neki. Attól talán újra boldog lenne." - mondta a szüleinek a fiú. De a szülei elutasították ezt az ötletet. "Ő egy nagyon gazdag ember, te pedig csak egy vak kisfiú vagy. Gondolod, hogy a dalod segítene neki?"
De Sakima nem adta fel. A kishúga is támogatta. "Sakima dalai mindig megnyugtatnak, amikor éhes vagyok. A gazdag embert is meg fogják nyugtatni." - mondta a lány.
Másnap Sakima megkérte a húgát, hogy vezesse el a gazdag ember házához.
Egy ablak alá állt, és elkezdte énekelni a kedvenc dalát. Hamarosan a gazdag ember feje megjelent a nagy ablakban.
A munkások is abbahagyták, amit éppen csináltak, és Sakima gyönyörű dalát hallgatták. "Senki nem tudta megvigasztalni a főnököt." - szólalt meg egyikük - "Honnan gondolja ez a vak fiú, hogy majd neki sikerülni fog?"
Sakima befejezte a dalát, és már indulni készült, amikor a gazdag ember utána rohant. "Kérlek, énekelj még egyet!" - mondta.
Ebben a pillanatban megjelent két férfi, hordágyat cipelve. Összeverve, az út szélén hagyva találták meg a gazdag ember fiát.
A gazdag ember nagyon boldog volt, hogy újra láthatja gyermekét. Amiért Sakima megvigasztalta őt, jutalomképpen fiával együtt a vak fiút is kórházba vitte. Így Sakima visszanyerhette a látását.
This story is brought to you by the Global African Storybook Project, an effort to translate the stories of the African Storybook Project into all the languages of the world.
You can view the original story on the ASP website here
