Andiswa a focisztár
Andiswa nézte, ahogy a fiúk fociznak. Ő is szeretett volna csatlakozni hozzájuk. Megkérdezte az edzőt, hogy gyakorolhatna-e velük.
Az edző csípőre tett kézzel így szólt: "Ebben az iskolában csak a fiúk focizhatnak!"
A fiúk mondták neki, hogy menjen és kézilabdázzon inkább. A kézilabda ugyanis lányoknak való, a futball viszont fiúsport. Andiswa nagyon szomorú volt.
Az iskolában másnap nagy focimeccset rendeztek. Az edző nagyon ideges volt, mert a legjobb játékosa megbetegedett, így nem tudott játszani.
Andiswa odafutott az edzőhöz és könyörgött, hogy játszhasson. Az edző nem tudta, mit tegyen. Végül úgy döntött, hogy Andiswa csatlakozhat a csapatához.
Nagyon nehéz játék volt. Félidőig senki sem rúgott gólt.
A második félidőben az egyik fiú Andiswának passzolta a labdát. A lány gyorsan a kapu felé vette az irányt. Megrúgta a labdát és gólt lőtt.
A tömeg őrjöngött a boldogságtól. Ettől a naptól kezdve a lányok is focizhattak az iskolában.
This story is brought to you by the Global African Storybook Project, an effort to translate the stories of the African Storybook Project into all the languages of the world.
You can view the original story on the ASP website here
