The audio for this story is currently not available.
Odongo és Apiyo a városban éltek az apukájukkal. Alig várták már, hogy szünidő legyen. Nem csak azért, mert akkor az iskola zárva volt, hanem azért is, mert meglátogathatták a nagymamájukat. A nagymama egy halászfaluban élt, nem messze egy hatalmas tótól.
Odongo na Apiyo waliishi mjini na baba yao. Walisubiri likizo kwa hamu. Siyo tu kwa shule kufungwa, bali ni kwa sababu walienda kumtembelea bibi yao. Aliishi katika kijiji cha uvuvi karibu na ziwa kubwa.
Odongo és Apiyo nagyon izgatottak voltak, amikor eljött az idő, hogy újra meglátogatogassák a nagymamájukat. Az utazás előtti este bepakolták a táskájukat és felkészültek a hosszú útra. Aznap este nem tudtak aludni, egész éjjel a szünidőről beszélgettek.
Odongo na Apiyo walichangamka kwani ulikuwa wakati wa kumtembelea bibi kwa mara nyingine. Usiku huo, walipanga mizigo yao na kujiandaa kwa safari ndefu ya kwenda kijijini. Hawakuweza kulala ila waliongea usiku kucha juu ya likizo yao.
Másnap korán reggel, apukájuk autójával indultak a faluba. Útközben elhaladtak hegyek, vadállatok és teaültetvények mellett. Számolták az autókat és énekeltek.
Mapema asubuhi iliyofuata, waliondoka katika gari la baba yao kuelekea kijijini. Walipita milima, wanyama pori na mashamba ya majani ya chai. Walihesabu magari na kuimba nyimbo.
Egy idő után a gyerekek elfáradtak és elaludtak.
Baada ya muda, watoto walichoka na kusinzia.
Odongót és Apiyót az apukájuk akkor ébresztette fel, amikor már a faluba értek. A nagymamájuk, Nyar-Kanyadát egy fa alatti matracon pihent. Nyar-Kanyada Luo nyelven azt jelenti, hogy “a kanyadai nép lánya”. Erős és gyönyörű asszony volt.
Baba aliwaamsha Odongo na Apiyo walipofika kijijini. Walimkuta bibi yao, Nyar-Kanyada, akipumzika kwenye mkeka chini ya mti. Kwa Dholuo, Nyar-Kanyada maana yake ni ‘binti wa watu wa Kanyada’. Alikuwa ni mwanamke mrembo na imara.
Nyar-Kanyada behívta őket a házba, boldogan táncolt és énekelt körülöttük. Az unokái alig várták, hogy odaadják neki az ajándékokat, amiket hoztak. “Először az enyémet nyisd ki!” - mondta Ondogo. “Nem, először az enyémet!” - mondta Apiyo.
Nyar-Kanyada aliwakaribisha ndani kwa kucheza na kuimba kwa furaha. Wajukuu wake walikuwa na shauku ya kumpa zawadi walizomletea kutoka mjini. “Fungua yangu kwanza,” Odongo alisema. “Hapana, yangu kwanza!” Apiyo akasema.
Miután kibontotta az ajándékokat, Nyar-Kanyada hagyományos módon megáldotta unokáit.
Baada ya kufungua zawadi, Nyar-Kanyada aliwabariki wajukuu wake kitamaduni.
Azután Odongo és Apiyo kimentek a kertbe. Lepkéket és madarakat kergettek.
Kisha Odongo na Apiyo wakaenda nje. Waliwakimbiza vipepeo na ndege.
Fára másztak és a tóban pancsoltak.
Walipanda kwenye miti na kurushiana maji ziwani.
Amikor besötétedett, hazamentek vacsorára. Elaludtak, mielőtt befejezték volna a vacsorát.
Giza Iilipoingia, walirudi nyumbani kwa ajili ya chakula cha jioni. Kabla hata ya kumaliza kula, walikuwa wanasinzia!
Másnap az apukájuk visszament a városba, így Nyar-Kanyadával egyedül maradtak.
Siku iliyofuata, baba yao alirudi mjini na kuwaacha na Nyar-Kanyada.
Odongo és Apiyo segítettek a nagymamájuknak a ház körüli munkákban. Hoztak vizet és tűzifát. Összeszedték a tojást a tyúkoktól és bevitték a zöldséget a kertből.
Odongo na Apiyo walimsaidia bibi yao na kazi za nyumbani. Walichota maji na kuokota kuni. Walikusanya mayai ya kuku na kuchuma mboga za majani kutoka kwenye bustani.
Nyar-Kanyada megtanította nekik, hogyan készül a pörkölt puliszkával és a sült hal kókuszos rizzsel.
Nyar-Kanyada aliwafundisha wajukuu wake jinsi ya kupika ugali mwepesi wa kula na mchuzi. Aliwaonesha namna ya kupika wali wa nazi wa kuliwa na samaki wa kukaanga.
Egy reggel Odongo elvitte a nagymama teheneit legelni. A tehenek berohantak a szomszéd tanyájára. A gazda nagyon haragudott Odongóra. Azzal fenyegette, hogy megtartja a teheneket, mert megették a növényeit. Ettől kezdve a fiú nagyon figyelt rá, hogy a tehenek ne kerüljenek újra bajba.
Asubuhi moja, Odongo aliwapeleka ng’ombe wa bibi yake malishoni. Wakakimbilia ndani ya shamba la jirani. Mwenye shamba alikasirishwa sana na Odongo. Akatishia kuwazuia ng’ombe kula mimea yake. Tangu siku hiyo, Odongo alihakikisha kwamba ng’ombe hawaingii matatani tena.
Egy másik nap a gyerekek és a nagymama elmentek a piacra. A nagymamának volt egy standja, ahol zöldséget, cukrot és szappant árult. Apiyo szerette a vevőknek megmondani az árakat. Ondogo pedig a csomagolásban segített.
Siku nyingine watoto walikwenda sokoni pamoja na Nyar-Kanyada. Nyar-Kanyada alikuwa na kibanda cha kuuza mboga, sukari na sabuni. Apiyo alipenda kuwatajia wateja bei za bidhaa. Odongo aliwafungia wateja bidhaa walizonunua.
Nap végén együtt teáztak és segítettek a nagymamának megszámolni a pénzt, amit kerestek.
Mwisho wa siku walikunywa chai pamoja. Walimsaidia bibi yao kuhesabu pesa alizozipata.
De hamarosan vége lett a szünetnek és a gyerekeknek vissza kellett menni a városba. Nyar-Kanyada Odongónak egy sapkát, Apiyónak pedig egy pulóvert adott ajándékba. Az útra ételt pakolt nekik.
Likizo ilikaribia kuisha na watoto walitakiwa kurudi mjini. Nyar-Kanyada alimpa Odongo kofia na Apiyo sweta. Aliwafungia chakula cha kula safarini.
Amikor az apukájuk megérkezett, hogy elvigye őket, a gyerekek nem akartak elmenni. Kérlelték a nagymamát, hogy menjen velük a városba. “Én már túl öreg vagyok a városhoz. Itt fogok rátok várni, amikor legközelebb a falumba jöttök” - mondta mosolyogva.
Baba yao alipokuja kuwachukua, hawakutaka kuondoka. Walimuomba Nyar-Kanyada aende nao mjini. Alitabasamu na kusema, “Nimezeeka, siyawezi ya mjini. Nitasubiri mje kijijini kwangu tena.”
Odongo és Apiyo szorosan megölelték és elköszöntek tőle.
Odongo na Apiyo walimkumbatia kwa pamoja na kumuaga.
Amikor Odongo és Apiyo visszamentek az iskolába, elmesélték barátaiknak, hogy milyen az élet falun. Néhányan úgy érezték, hogy a városi élet jó, mások úgy gondolták, hogy a falusi jobb. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy Odongónak és Apiyónak csodálatos nagymamája van.
Odongo na Apiyo waliporudi shuleni, waliwasimulia marafiki zao kuhusu maisha ya kijijini. Baadhi ya watoto waliamini kuwa maisha ya mjini ni mazuri. Wengine waliamini kijijini ni bora zaidi. Lakini zaidi ya yote, kila mmoja alikubali kwamba Odongo na Apiyo walikuwa na bibi wa kipekee.
