Sakima a szüleivel és négy éves húgával élt együtt. Egy gazdag ember földjén éltek, nádfedeles házuk egy fasor végén állt.
Sakima vivía con sus padres y su hermana de cuatro años de edad. Vivían en el terreno de un hombre rico. Su choza de paja estaba al final de una fila de árboles.
Amikor Sakima három éves volt, elvesztette a látását egy betegség miatt. Sakima nagyon tehetséges fiú volt.
Cuando Sakima tenía tres años de edad, se enfermó y perdió la vista. Sakima era un chico talentoso.
Sok olyan dolgot tudott, amit más hat éves gyermek nem. Például tudott nyugodtan ülni és fontos dolgokról beszélni a falu idősebb tagjaival.
Sakima hacía muchas cosas que los otros chicos de seis años no podían hacer. Por ejemplo, podía sentarse con los miembros mayores de la aldea y discutir asuntos importantes.
Sakima szülei a gazdag ember házában dolgoztak. Minden nap korán mentek el és későn értek haza. Sakima egész nap egyedül volt a húgával.
Los padres de Sakima trabajaban en la casa del hombre rico. Salían a trabajar temprano en la mañana y volvían a casa tarde por la noche. Sakima se quedaba con su hermana pequeña.
A fiú nagyon szeretett énekelni. “Hol tanulod ezeket a dalokat Sakima?” - kérdezte egy nap az anyukája.
A Sakima le encantaba cantar. Un día su madre le preguntó, “¿Dónde aprendes estas canciones, Sakima?”
“Csak úgy jönnek. A fejemben hallom, majd eléneklem őket.” - válaszolta Sakima.
Sakima le respondió, “Simplemente llegan, madre. Las escucho en mi cabeza y después las canto.”
Szeretett a húgának énekelni, főleg akkor, amikor a lány éhes volt. A húga pedig szívesen hallgatta tőle a kedvenc dalát. Táncolt is a nyugtató dallamokra.
A Sakima le gustaba cantarle a su hermana pequeña, especialmente cuando ella tenía hambre. Su hermana le escuchaba cantar la canción favorita de Sakima. Y se relajaba bailando con su canción.
“El tudod még egyszer énekelni Sakima?” - kérlelte a fiút testvére. Sakima újra és újra elénekelte a dalt.
“¿Podrías cantarla una y otra vez, Sakima?”, le suplicaba su hermana. Sakima asentía y le cantaba una y otra vez.
Egy este, amikor a szüleik hazaértek, nagyon csendben voltak. Sakima tudta, hogy valami nincs rendben.
Una noche después del trabajo, sus padres volvieron muy callados. Sakima sabía que algo estaba mal.
“Mi a baj anya, apa?” - kérdezte a fiú. Sakima megtudta, hogy a gazdag ember fia elveszett. A férfi nagyon szomorú és magányos volt.
“¿Cuál es el problema, madre, padre?” Preguntó Sakima. Sakima se enteró que el hijo del hombre rico se había perdido. El hombre se sentía muy triste y solo.
“Énekelhetnék neki. Attól talán újra boldog lenne.” - mondta a szüleinek a fiú. De a szülei elutasították ezt az ötletet. “Ő egy nagyon gazdag ember, te pedig csak egy vak kisfiú vagy. Gondolod, hogy a dalod segítene neki?”
“Yo puedo cantar para él. Quizá eso lo hará feliz,” le dijo Sakima a sus padres. Pero sus padres lo desestimaron. “Él es muy rico. Tú sólo eres un chico ciego. ¿Crees que tu canción lo va a ayudar?”
De Sakima nem adta fel. A kishúga is támogatta. “Sakima dalai mindig megnyugtatnak, amikor éhes vagyok. A gazdag embert is meg fogják nyugtatni.” - mondta a lány.
Pero Sakima no se rindió. Su hermana pequeña lo apoyó. Le dijo: “Las canciones de Sakima me ayudan cuando tengo hambre. Van a tranquilizar al hombre rico también.”
Másnap Sakima megkérte a húgát, hogy vezesse el a gazdag ember házához.
Al día siguiente, Sakima le pidió a su hermana pequeña que lo llevara a la casa del hombre rico.
Egy ablak alá állt, és elkezdte énekelni a kedvenc dalát. Hamarosan a gazdag ember feje megjelent a nagy ablakban.
Se paró debajo de una gran ventana y empezó a cantar su canción favorita. Lentamente, el hombre rico comenzó a asomar su cabeza por la gran ventana.
A munkások is abbahagyták, amit éppen csináltak, és Sakima gyönyörű dalát hallgatták. “Senki nem tudta megvigasztalni a főnököt.” - szólalt meg egyikük - “Honnan gondolja ez a vak fiú, hogy majd neki sikerülni fog?”
Los trabajadores dejaron de hacer sus tareas. Escucharon la hermosa canción de Sakima. Pero un hombre dijo, “Nadie ha podido consolar al jefe. ¿Acaso este chico ciego cree que él puede consolarlo?”
Sakima befejezte a dalát, és már indulni készült, amikor a gazdag ember utána rohant. “Kérlek, énekelj még egyet!” - mondta.
Sakima terminó de cantar y se dio vuelta para irse. Pero el hombre rico salió de prisa y dijo: “Por favor canta de nuevo.”
Ebben a pillanatban megjelent két férfi, hordágyat cipelve. Összeverve, az út szélén hagyva találták meg a gazdag ember fiát.
En ese mismo momento, llegaron dos hombres que llevaban a alguien en una camilla. Habían encontrado al hijo del hombre rico apaleado y tirado a un lado del camino.
A gazdag ember nagyon boldog volt, hogy újra láthatja gyermekét. Amiért Sakima megvigasztalta őt, jutalomképpen fiával együtt a vak fiút is kórházba vitte. Így Sakima visszanyerhette a látását.
El hombre rico estaba muy feliz de ver a su hijo otra vez. Y le dio una recompensa a Sakima por consolarlo. Llevó a su hijo y a Sakima al hospital para que Sakima pudiera recuperar la vista.
