Amikor már majdnem hazaértek Nozibele megérintette a nyakát és észrevette, hogy a folyónál hagyta a nyakláncát. “Kérlek, gyertek vissza velem!”- kérlelte barátait. De a barátai azt mondták, hogy már túl késő van.
诺孜贝儿一个人回到河边，一找到了项链，就赶忙回家，但天太黑了，她迷路了。
Ezért Nozibele egyedül ment vissza a folyóhoz. Megtalálta a nyakláncát és sietve hazaindult. A sötétben azonban eltévedt.
她远远地看见有个小木屋，木屋里有一丝光亮。她跑到木屋门口，敲了敲门。
Látta, hogy fény szivárog ki egy távoli kunyhóból. Odafutott és bekopogott az ajtón.
Meglepetésére egy kutya nyitott ajtót. “Mit akarsz itt?” “Eltévedtem és szükségem lenne egy helyre, ahol alhatok.” - mondta Nozibele. “Gyere be vagy megharaplak!” - válaszolt a kutya. Így Nozibele bement a házba.
Aztán így szólt a kutya: “Főzz nekem!” “De én még sohasem főztem kutyának.” - válaszolta a lány. “Főzz nekem vagy megharaplak!” - mondta a kutya. Így Nozibele ételt főzött a kutyának.
Aztán így szólt a kutya: “Ágyazz meg nekem!” “De én még sohasem ágyaztam meg kutyának.” - válaszolt Nozibele. “Ágyazz meg nekem vagy megharaplak!” - mondta a kutya. Így Nozibele megágyazott.
Nozibele minden nap főzött, takarított és mosott a kutyára. Egy nap a kutya így szólt: “Nozibele ma meglátogatom a barátaimat. Söpörd fel a padlót, főzz ételt és mosd ki a dolgaimat mielőtt visszajövök!”
Ahogy a kutya elment, Nozibele kitépett három hajszálat a hajából. Egy hajszálat az ágy alá, egyet az ajtó mögé és egyet a karámba tett. Azután olyan gyorsan rohant haza, ahogyan csak tudott.
Amikor a kutya hazaért, mindenhol kereste a lányt. “Nozibele hol vagy?” - kiáltotta. “Itt vagyok az ágy alatt.” - szólt az első hajszál. “Itt vagyok az ajtó mögött” - mondta a második. “Itt vagyok a karámban.” - válaszolt a harmadik.
Ekkor már tudta a kutya, hogy Nozibele becsapta. Egészen a faluig futott, de Nozibele bátyjai nagy botokkal várták ott. A kutya visszafordult és elrohant. Azóta senki se látta.
