PDF letöltése
Vissza a történetek listájához

Kì nghỉ cùng bà Szünidő a nagymamánál

Írta Violet Otieno

Ilusztrálta Catherine Groenewald

Fordította Phuong Nguyen

Nyelv vietnámi

Szint 4. szint

A teljes szöveg felolvasása A hang jelenleg nem érhető el.


Odongo và Apiyo sống trong thành phố cùng với bố. Cả hai đều mong đến kì nghỉ. Không những vì chúng không phải đến trường mà còn vì chúng có thể đến thăm bà. Bà sống trong một làng chài gần một cái hồ lớn.

Odongo és Apiyo a városban éltek az apukájukkal. Alig várták már, hogy szünidő legyen. Nem csak azért, mert akkor az iskola zárva volt, hanem azért is, mert meglátogathatták a nagymamájukat. A nagymama egy halászfaluban élt, nem messze egy hatalmas tótól.


Odongo và Apiyo rất hào hứng bởi vì đây là lúc chúng lại được đến thăm bà. Đêm trước đó, chúng chuẩn bị hành lí và chuẩn bị cho chuyến đi dài tới làng của bà. Chúng không thể ngủ được và trò chuyện suốt đêm về kì nghỉ này.

Odongo és Apiyo nagyon izgatottak voltak, amikor eljött az idő, hogy újra meglátogatogassák a nagymamájukat. Az utazás előtti este bepakolták a táskájukat és felkészültek a hosszú útra. Aznap este nem tudtak aludni, egész éjjel a szünidőről beszélgettek.


Sáng sớm hôm sau, chúng đi đến làng của bà bằng xe của bố. Họ chạy qua những rặng núi, thú hoang, và đồn điền trồng trà. Họ đếm những chiếc xe trên đường và hát.

Másnap korán reggel, apukájuk autójával indultak a faluba. Útközben elhaladtak hegyek, vadállatok és teaültetvények mellett. Számolták az autókat és énekeltek.


Sau một lúc, bọn trẻ mệt và ngủ thiếp đi.

Egy idő után a gyerekek elfáradtak és elaludtak.


Bố đánh thức Odongo và Apiyo dậy khi họ tới làng. Họ thấy bà, bà Nyar-Kanyada, nằm nghỉ trên một tấm chiếu dưới cây. Nyar-Kanyada trong tiếng Luo có nghĩa là “con gái của người dân Kanyada”. Bà là một người phụ nữ mạnh mẽ và xinh đẹp.

Odongót és Apiyót az apukájuk akkor ébresztette fel, amikor már a faluba értek. A nagymamájuk, Nyar-Kanyadát egy fa alatti matracon pihent. Nyar-Kanyada Luo nyelven azt jelenti, hogy “a kanyadai nép lánya”. Erős és gyönyörű asszony volt.


Nyar-Kanyada chào đón bọn trẻ vào nhà, nhảy múa quanh phòng, và ca hát một cách vui sướng. Các cháu bà cũng rất phấn khởi tặng bà quà mà chúng đã mang từ thành phố đến. Odongo nói: “Mở quà của cháu trước!” Apiyo nói: “Không, mở quà của cháu trước!”

Nyar-Kanyada behívta őket a házba, boldogan táncolt és énekelt körülöttük. Az unokái alig várták, hogy odaadják neki az ajándékokat, amiket hoztak. “Először az enyémet nyisd ki!” - mondta Ondogo. “Nem, először az enyémet!” - mondta Apiyo.


Sau khi bà mở quà xong, Nyar-Kanyada ban phước cho các cháu mình theo cách truyền thống.

Miután kibontotta az ajándékokat, Nyar-Kanyada hagyományos módon megáldotta unokáit.


Sau đó, Odongo và Apiyo đi ra ngoài. Chúng chạy đuổi bướm và chim.

Azután Odongo és Apiyo kimentek a kertbe. Lepkéket és madarakat kergettek.


Chúng trèo cây và tát nước trong hồ.

Fára másztak és a tóban pancsoltak.


Khi trời tối, chúng về nhà ăn tối. Trước khi ăn xong thì chúng đã ngủ thiếp đi rồi.

Amikor besötétedett, hazamentek vacsorára. Elaludtak, mielőtt befejezték volna a vacsorát.


Ngày hôm sau, bố lái xe về thành phố, để bọn trẻ ở lại với và Nyar-Kanyada.

Másnap az apukájuk visszament a városba, így Nyar-Kanyadával egyedül maradtak.


Odongo và Apiyo giúp bà làm việc nhà. Chúng đi xách nước và lấy củi. Chúng nhặt trứng gà và hái rau trong vườn.

Odongo és Apiyo segítettek a nagymamájuknak a ház körüli munkákban. Hoztak vizet és tűzifát. Összeszedték a tojást a tyúkoktól és bevitték a zöldséget a kertből.


Nyar-Kanyada dạy các cháu mình làm món ugali mềm để ăn với món thịt hầm. Bà dạy cho chúng cách làm cơm dừa để ăn với cá nướng.

Nyar-Kanyada megtanította nekik, hogyan készül a pörkölt puliszkával és a sült hal kókuszos rizzsel.


Một buối sáng nọ, Odongo dẫn đàn bò của bà đi gậm cỏ. Chúng chạy vào trang trại của một người hàng xóm. Ông nông dân này rất giận Odongo. Ông dọa là sẽ giữ lại đàn bò vì chúng đã ăn vụ mùa của mình. Sau ngày hôm đó, Odongo luôn bảo đảm là đàn bò không gặp rắc rối lần nữa.

Egy reggel Odongo elvitte a nagymama teheneit legelni. A tehenek berohantak a szomszéd tanyájára. A gazda nagyon haragudott Odongóra. Azzal fenyegette, hogy megtartja a teheneket, mert megették a növényeit. Ettől kezdve a fiú nagyon figyelt rá, hogy a tehenek ne kerüljenek újra bajba.


Vào một ngày khác, bọn trẻ đi đến chợ với bà Nyar-Kanyada. Bà có một quầy bán rau, đường, và xà bông tắm. Apiyo thích báo giá bán của những món hàng cho khách. Odongo gói hàng mà khách đã mua.

Egy másik nap a gyerekek és a nagymama elmentek a piacra. A nagymamának volt egy standja, ahol zöldséget, cukrot és szappant árult. Apiyo szerette a vevőknek megmondani az árakat. Ondogo pedig a csomagolásban segített.


Đến cuối ngày, họ cùng uống trà với nhau. Bọn trẻ giúp bà đếm tiền mà bà kiếm được.

Nap végén együtt teáztak és segítettek a nagymamának megszámolni a pénzt, amit kerestek.


Nhưng chẳng bao lâu thì kì nghỉ đã hết và bọn trẻ lại phải quay lại trường trong thành phố. Nyar-Kanyada cho Odongo một cái nón và cho Apiyo một cái áo len. Bà gói thức ăn cho chuyến đi của chúng.

De hamarosan vége lett a szünetnek és a gyerekeknek vissza kellett menni a városba. Nyar-Kanyada Odongónak egy sapkát, Apiyónak pedig egy pulóvert adott ajándékba. Az útra ételt pakolt nekik.


Khi bố đến đón, bọn trẻ không muốn đi. Bọn trẻ năn nỉ bà Nyar-Kanyada đi lên thành phố với chúng. Bà cười và bảo: “Bà già rồi, không ở trong thành phố được. Bà sẽ chờ các cháu về làng thăm bà nữa.”

Amikor az apukájuk megérkezett, hogy elvigye őket, a gyerekek nem akartak elmenni. Kérlelték a nagymamát, hogy menjen velük a városba. “Én már túl öreg vagyok a városhoz. Itt fogok rátok várni, amikor legközelebb a falumba jöttök” - mondta mosolyogva.


Odongo và Apiyo ôm chặt và tạm biệt bà.

Odongo és Apiyo szorosan megölelték és elköszöntek tőle.


Khi Odongo và Apiyo đi học lại, chúng kể cho các bạn mình về cuộc sống trong làng. Vài đứa trẻ cảm thấy cuộc sống trong thành phố tốt hơn. Những đứa khác lại cảm thấy cuộc sống trong làng tốt hơn. Nhưng hầu hết mọi người đều cảm thấy là Odongo và Apiyo có một người bà tuyệt với!

Amikor Odongo és Apiyo visszamentek az iskolába, elmesélték barátaiknak, hogy milyen az élet falun. Néhányan úgy érezték, hogy a városi élet jó, mások úgy gondolták, hogy a falusi jobb. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy Odongónak és Apiyónak csodálatos nagymamája van.


Írta: Violet Otieno
Ilusztrálta: Catherine Groenewald
Fordította: Phuong Nguyen
Nyelv: vietnámi
Szint: 4. szint
Forrás: Holidays with grandmother az African Storybook
Creative Commons License
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Opciók
Vissza a történetek listájához PDF letöltése