День был жаркий, и они пошли к реке купаться. Они играли, плескались и плавали в воде.
Nagyon meleg volt, ezért elmentek a folyóhoz úszni. A folyóban játszottak, pancsoltak és úsztak.
Вдруг, они увидели, что было уже темно. Они поспешили обратно в деревню.
Hirtelen azt vették észre, hogy már nagyon késő van. Sietve visszaindultak a faluba.
Когда они были уже почти дома, Нозибеле потрогала шею. Она забыла своё ожерелье! “Пожалуйста, пойдёмте со мной!” просила она своих подруг. Но подруги сказали, что уже слишком поздно.
Amikor már majdnem hazaértek Nozibele megérintette a nyakát és észrevette, hogy a folyónál hagyta a nyakláncát. “Kérlek, gyertek vissza velem!”- kérlelte barátait. De a barátai azt mondták, hogy már túl késő van.
И Нозибеле пошла к реке одна. Она нашла свое ожерелье и поспешила домой. Но она потерялась в темноте.
Ezért Nozibele egyedül ment vissza a folyóhoz. Megtalálta a nyakláncát és sietve hazaindult. A sötétben azonban eltévedt.
Вдалеке она увидела свет из окон хижины. Она побежала к ней и постучала в дверь.
Látta, hogy fény szivárog ki egy távoli kunyhóból. Odafutott és bekopogott az ajtón.
Нозибеле удивилась когда дверь открыт пёс и спросил, “Что ты хочешь?” “Я заблудилась, и мне нужно место, чтобы поспать,” сказала Нозибеле. “Заходи, а то я укушу тебя!” сказал пёс. И Нозибеле зашла.
Meglepetésére egy kutya nyitott ajtót. “Mit akarsz itt?” “Eltévedtem és szükségem lenne egy helyre, ahol alhatok.” - mondta Nozibele. “Gyere be vagy megharaplak!” - válaszolt a kutya. Így Nozibele bement a házba.
Потом пёс сказал, “Готовь для меня!” “Но я никогда не готовила для собаки раньше,” ответила Нозибеле. “Готовь, или я укушу тебя!” сказал пёс. И Нозибеле приготовила псу обед.
Aztán így szólt a kutya: “Főzz nekem!” “De én még sohasem főztem kutyának.” - válaszolta a lány. “Főzz nekem vagy megharaplak!” - mondta a kutya. Így Nozibele ételt főzött a kutyának.
Потом пёс сказал, “Застели мне постель!” Нозибеле ответила, “Я никогда не застилала постель для собаки.” “Застели постель, а то я укушу тебя!” сказал пёс. И Нозибеле застелила постель.
Aztán így szólt a kutya: “Ágyazz meg nekem!” “De én még sohasem ágyaztam meg kutyának.” - válaszolt Nozibele. “Ágyazz meg nekem vagy megharaplak!” - mondta a kutya. Így Nozibele megágyazott.
Каждый день она готовила, подметала и стирала для собаки. А Однажды пёс сказал, “Нозибеле, сегодня я иду встречаться с друзьями. Подмети пол, приготовь обед и постирай до моего прихода.”
Nozibele minden nap főzött, takarított és mosott a kutyára. Egy nap a kutya így szólt: “Nozibele ma meglátogatom a barátaimat. Söpörd fel a padlót, főzz ételt és mosd ki a dolgaimat mielőtt visszajövök!”
Как только пёс ушёл, Нозибеле вырвала у себя три волосины. Она положила одну волосину под кровать, одну за дверь, и третью в загон для скота.
Ahogy a kutya elment, Nozibele kitépett három hajszálat a hajából. Egy hajszálat az ágy alá, egyet az ajtó mögé és egyet a karámba tett. Azután olyan gyorsan rohant haza, ahogyan csak tudott.
Пёс пришёл домой и начал искать Нозибеле. “Нозибеле, где ты?” кричал он. “Я тут, под кроватью,” сказала первая волосина. “Я тут, за дверью,” сказала вторая волосина. “Я тут, в загоне для скота,” сказала третья волосина.
Amikor a kutya hazaért, mindenhol kereste a lányt. “Nozibele hol vagy?” - kiáltotta. “Itt vagyok az ágy alatt.” - szólt az első hajszál. “Itt vagyok az ajtó mögött” - mondta a második. “Itt vagyok a karámban.” - válaszolt a harmadik.
И пёс понял, что Нозибеле его обманула. Он побежал и прибежал к деревне. Но братья Нозибеле ждали его с большими палками. Пёс развернулся и убежал, и с тех пор его не видели.
Ekkor már tudta a kutya, hogy Nozibele becsapta. Egészen a faluig futott, de Nozibele bátyjai nagy botokkal várták ott. A kutya visszafordult és elrohant. Azóta senki se látta.
