Odongo e Apiyo viviam na cidade com seu pai. Eles aguardavam ansiosos pelas férias. Não só porque a escola iria fechar, mas também porque eles iriam visitar a avó deles. Ela vivia numa aldeia de pescadores perto de um lago.
Odongo és Apiyo a városban éltek az apukájukkal. Alig várták már, hogy szünidő legyen. Nem csak azért, mert akkor az iskola zárva volt, hanem azért is, mert meglátogathatták a nagymamájukat. A nagymama egy halászfaluban élt, nem messze egy hatalmas tótól.
Odongo e Apiyo estavam animados porque era a época de visitar sua avó novamente. Na noite anterior, fizeram suas malas e se prepararam para a longa jornada até a aldeia. Mal conseguiram dormir e conversaram a noite inteira sobre as férias.
Odongo és Apiyo nagyon izgatottak voltak, amikor eljött az idő, hogy újra meglátogatogassák a nagymamájukat. Az utazás előtti este bepakolták a táskájukat és felkészültek a hosszú útra. Aznap este nem tudtak aludni, egész éjjel a szünidőről beszélgettek.
Cedinho, na manhã seguinte, foram para a aldeia de carro com seu pai. Passaram por montanhas, animais selvagens e plantações de chá. Contaram carros e cantaram.
Másnap korán reggel, apukájuk autójával indultak a faluba. Útközben elhaladtak hegyek, vadállatok és teaültetvények mellett. Számolták az autókat és énekeltek.
Depois de um tempo, as crianças estavam tão cansadas que pegaram no sono.
Egy idő után a gyerekek elfáradtak és elaludtak.
O pai acordou Odongo e Apiyo quando chegaram na aldeia. Eles encontraram Nyar-Kanyada – sua avó, descansando numa esteira debaixo de uma árvore. Nyar-Kanyada em Luo, significa ‘filha do povo de Kanyada’. Ela era uma mulher forte e bonita.
Odongót és Apiyót az apukájuk akkor ébresztette fel, amikor már a faluba értek. A nagymamájuk, Nyar-Kanyadát egy fa alatti matracon pihent. Nyar-Kanyada Luo nyelven azt jelenti, hogy “a kanyadai nép lánya”. Erős és gyönyörű asszony volt.
Nyar-Kanyada recebeu-lhes dentro de sua casa e dançou em volta do quarto, cantando de alegria. Seus netos estavam animados para lhe dar os presentes que compraram para ela na cidade. “Primeiro abra o meu presente,” disse Odongo. “Não, meu presente primeiro!” disse Apiyo.
Nyar-Kanyada behívta őket a házba, boldogan táncolt és énekelt körülöttük. Az unokái alig várták, hogy odaadják neki az ajándékokat, amiket hoztak. “Először az enyémet nyisd ki!” - mondta Ondogo. “Nem, először az enyémet!” - mondta Apiyo.
Após ela abrir os presentes, Nyar-Kanyada tradicionalmente abençoou seus netos.
Miután kibontotta az ajándékokat, Nyar-Kanyada hagyományos módon megáldotta unokáit.
Então, Odongo e Apiyo saíram para rua. Perseguiram borboletas e pássaros.
Azután Odongo és Apiyo kimentek a kertbe. Lepkéket és madarakat kergettek.
Subiram em árvores e se atiraram na água do rio.
Fára másztak és a tóban pancsoltak.
Quando escureceu, voltaram para casa para o jantar. Antes mesmo de terminar de comer, caíram no sono!
Amikor besötétedett, hazamentek vacsorára. Elaludtak, mielőtt befejezték volna a vacsorát.
No dia seguinte, o pai voltou dirigindo para cidade e deixou as crianças com Nyar-Kanyada.
Másnap az apukájuk visszament a városba, így Nyar-Kanyadával egyedül maradtak.
Odongo e Apiyo ajudaram sua avó com as tarefas de casa. Buscaram água e lenha. Coletaram os ovos das galinhas e apanharam salada do jardim.
Odongo és Apiyo segítettek a nagymamájuknak a ház körüli munkákban. Hoztak vizet és tűzifát. Összeszedték a tojást a tyúkoktól és bevitték a zöldséget a kertből.
Nyar-Kanyada ensinou seus netos a fazer mingau de fubá para comer com guisado. Ela mostrou para eles como fazer arroz de coco para comer com peixe assado.
Nyar-Kanyada megtanította nekik, hogyan készül a pörkölt puliszkával és a sült hal kókuszos rizzsel.
Numa manhã, Odongo levou as vacas da avó para pastar. Elas correram para a fazenda de um vizinho. O fazendeiro ficou brabo com Odongo. Ele ameaçou de ficar com as vacas por comer sua colheita. Depois daquele dia, o menino certificou-se que as vacas não se metessem em confusão.
Egy reggel Odongo elvitte a nagymama teheneit legelni. A tehenek berohantak a szomszéd tanyájára. A gazda nagyon haragudott Odongóra. Azzal fenyegette, hogy megtartja a teheneket, mert megették a növényeit. Ettől kezdve a fiú nagyon figyelt rá, hogy a tehenek ne kerüljenek újra bajba.
No outro dia, as crianças foram ao mercado com Nyar-Kanyada. Ela tinha uma barraca em que vendia legumes, açúcar e sabão. Apiyo gostava de dizer o preço das mercadorias para os clientes. Odongo empacotava as mercadorias que os clientes compravam.
Egy másik nap a gyerekek és a nagymama elmentek a piacra. A nagymamának volt egy standja, ahol zöldséget, cukrot és szappant árult. Apiyo szerette a vevőknek megmondani az árakat. Ondogo pedig a csomagolásban segített.
No final do dia, tomavam chá juntos e ajudavam a avó a contar o dinheiro que ela recebeu.
Nap végén együtt teáztak és segítettek a nagymamának megszámolni a pénzt, amit kerestek.
Mas logo as féria acabaram e as crianças tinham que voltar para a cidade. Nyar-Kanyada deu um boné para Odongo e um blusão para Apiyo. Ela embrulhou comida para a viagem.
De hamarosan vége lett a szünetnek és a gyerekeknek vissza kellett menni a városba. Nyar-Kanyada Odongónak egy sapkát, Apiyónak pedig egy pulóvert adott ajándékba. Az útra ételt pakolt nekik.
Quando seu pai chegou para pegá-los, eles não queriam ir embora. As crianças imploraram Nyar-Kanyada para ir com eles para a cidade. Ela sorriu e disse, “Estou muito velha para a cidade. Ficarei esperando vocês virem para a aldeia novamente.”
Amikor az apukájuk megérkezett, hogy elvigye őket, a gyerekek nem akartak elmenni. Kérlelték a nagymamát, hogy menjen velük a városba. “Én már túl öreg vagyok a városhoz. Itt fogok rátok várni, amikor legközelebb a falumba jöttök” - mondta mosolyogva.
Odongo e Apiyo abraçaram ela bem apertado e disseram tchau.
Odongo és Apiyo szorosan megölelték és elköszöntek tőle.
Quando Odongo e Apiyo voltaram à escola, eles contaram para seus amigos sobre a vida na aldeia. Alguma crianças acharam que a vida na cidade era boa. Outras acharam que a vida na aldeia era melhor. Mas mais que tudo, todos concordaram que Odongo e Apiyo tinham uma avó maravilhosa!
Amikor Odongo és Apiyo visszamentek az iskolába, elmesélték barátaiknak, hogy milyen az élet falun. Néhányan úgy érezték, hogy a városi élet jó, mások úgy gondolták, hogy a falusi jobb. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy Odongónak és Apiyónak csodálatos nagymamája van.
