PDF letöltése
Vissza a történetek listájához

Simbegwire Simbegwire

Írta Rukia Nantale

Ilusztrálta Benjamin Mitchley

Fordította Priscilla Freitas de Oliveira

Felolvassa Alfredo Ferreira

Nyelv portugál

Szint 5. szint

A teljes szöveg felolvasása

Felolvasás sebessége

Autoplay történet


Quando a mãe de Simbegwire morreu, ela ficou muito triste. O pai de Simbegwire fez o melhor que pode para cuidar de sua filha. Lentamente, eles aprenderam a sentirem-se felizes de novo, sem a mãe de Simbegwire. Cada manhã eles sentavam e conversavam sobre o dia que estava começando. Todas as noites eles faziam a janta juntos. Depois que eles lavavam a louça, o pai de Simbegwire a ajudava com a lição de casa.

Amikor Simbegwire anyukája meghalt, a lány nagyon szomorú volt. Az apukája mindent megtett Simbegwire-ért. Lassan megtanulták, hogyan legyen újra boldogok az anyuka nélkül. Minden reggel leültek és megbeszélték, hogy milyen napjuk lesz. Minden este együtt készítettek vacsorát. Miután elmosogattak, az apa segített Simbegwire házi feladatában.


Um dia, o pai de Simbegwire voltou mais tarde do que de costume. “Onde está você, minha criança?” ele chamou. Simbegwire correu em direção a seu pai. Quando viu que ele segurava a mão de uma mulher, ela ficou parada. “Quero que conheça alguém especial, minha criança. Esta é Anita,” ele disse sorrindo.

Egy nap Simbegwire apukája később jött haza a szokásosnál. “Hol vagy gyermekem?” - hívta a lányát. Simbegwire futott az apukájához, de félúton hirtelen megállt, mert észrevette, hogy az apukája egy nő kezét fogja. “Szeretném, ha megismerkednél egy különleges emberrel kislányom. Ő Anita.” - mondta az apa mosolyogva.


“Oi, Simbegwire, seu pai me falou muito sobre você,” disse Anita. Mas ela não sorriu ou segurou a mão da menina. O pai de Simbegwire estava feliz e empolgado. Ele falou sobre os três morarem juntos e o quão feliz a vida deles poderia ser. “Minha criança, espero que você aceite Anita como sua mãe,” ele disse.

“Szia Simbegwire! Apukád már sokat mesélt rólad.” - mondta Anita. A nő nem mosolygott és nem is fogta meg a kislány kezét. Simbegwire apukája azonban nagyon izgatott és boldog volt. Arról beszélt, hogy hogyan fognak hárman együtt élni, milyen jó lesz majd az életük. “Kislányom remélem, hogy elfogadod Anitát és anyukádként tekintesz majd rá.” - mondta.


A vida de Simbegwire mudou. Ela não tinha mais tempo de sentar com seu pai pelas manhãs. Anita dava tantas tarefas para ela fazer que ela ficava muito cansada para fazer as lições de casa à noite. Ela ia direto para cama depois da janta. A única coisa que a confortava era o cobertor colorido que a sua mãe havia lhe dado. O pai de Simbegwire não parecia notar que sua filha estava infeliz.

Simbegwire élete megváltozott. Anita olyan sok házimunkát adott neki, hogy már nem volt ideje arra sem, hogy reggelente az apukájával beszélgessen. Olyan fáradt volt, hogy esténként nem tudta megírni a házi feladatát. Vacsora után egyenesen aludni ment. Az egyetlen dolog, ami megnyugtatta, az az anyukájától kapott színes takaró volt. Úgy tűnt, Simbegwire apukája észre sem vette, hogy a lánya milyen boldogtalan.


Depois de alguns meses, o pai de Simbegwire falou para elas que teria que ficar longe de casa por algum tempo. “Tenho uma viagem de trabalho,” ele disse. “Mas sei que cuidarão uma da outra.” O rosto de Simbegwire entristeceu-se, mas seu pai não reparou. Anita não disse uma palavra. Ela não estava feliz também.

Pár hónappal később Simbegwire apukája bejelentette, hogy egy időre el kell utaznia. “El kell utaznom a munkám miatt” - mondta az apa - “De tudom, hogy addig vigyázni fogtok egymásra.” Simbegwire szája legörbült, de az apa ezt sem vette észre. Anita nem szólt egy szót sem, de ő sem örült a hírnek.


As coisas pioraram para Simbegwire. Se ela não terminasse suas tarefas ou reclamasse, Anita batia nela. E no jantar, a mulher comeu a maioria da comida, deixando só restos para Simbegwire. Toda as noites Simbegwire chorava até dormir, abraçando o cobertor da sua mãe.

Simbegwire élete még rosszabbá vált. Ha nem fejezte be a házimunkát időben, vagy panaszkodni mert, Anita megverte. Vacsoránál a nő majdnem mindent megevett, Simbegwire-nek csak a maradék jutott. Simbegwire minden este az anyukája takaróját ölelve sírta magát álomba.


Uma manhã, Simbegwire estava demorando para levantar-se da cama. “Sua menina preguiçosa!” Anita gritou. Ela puxou Simbegwire para fora da cama. O precioso cobertor ficou preso a um prego e rasgou ao meio.

Egyik reggel Simbegwire későn ébredt. “Te lusta lány!” - kiabálta Anita. Kirántotta Simbegwire-t az ágyból. A gyönyörű takaró beakadt egy szögbe és kettészakadt.


Simbegwire ficou muito despontada. Ela decidiu fugir de casa. Pegou os pedaços do cobertor da sua mãe, embrulhou um pouco de comida e deixou a casa. Ela seguiu a estrada que seu pai tinha pegado.

Simbegwire nagyon elszomorodott. Elhatározta, hogy elszökik otthonról. Összeszedte a takaró darabjait, bepakolt egy kis ételt és elment otthonról. Arra indult el, amerre apja is ment.


Quando entardeceu, ela subiu numa árvore bem alta perto de um riacho e fez uma cama para ela nos galhos. Quando ela foi dormir, cantou: “Maama, maama, você me deixou. Você foi embora e nunca voltou. Papai não me ama mais. Mãe, quando você volta? Você me deixou.”

Amikor beesteledett, felmászott egy kis patak melletti fára és az ágak között készített magának ágyat. Elalvás előtt, így énekelt: “Anyaa, anyaa, anyaa, elhagytál engem. Elhagytál engem és nem jöttél vissza. Apa nem szeret többé. Anya, mikor jössz vissza? Elhagytál engem.”


Na manhã seguinte, Simbegwire cantou a mesma canção novamente. Quando as mulheres vieram lavar suas roupas no riacho, escutaram a triste canção, vindo da árvore alta. Elas pensaram que era só o vento e as folhas sussurrando, e continuaram seu trabalho. Mas uma mulher escutou cuidadosamente a canção.

Másnap reggel, Simbegwire újra elénekelte a dalt. Asszonyok jöttek, hogy a patakban mossanak. Meghallották a szomorú dalt. Azt gondolták, hogy csak a szél játszik a levelekkel, ezért folytatták tovább a munkát. Egyikük azonban újra figyelni kezdte az éneket.


Esta mulher olhou para o alto da árvore. Quando ela avistou a menina e os pedaços do cobertor colorido, exclamou, “Simbegwire, criança de meu irmão!” As outras mulheres pararam de lavar e ajudaram Simbegwire a descer a árvore. Sua tia abraçou a pequena menina e tentou confortá-la.

A nő felnézett a fára. Amikor meglátta a gyermeket és a színes takarót, így kiáltott: “Simbegwire, a bátyám gyermeke!” A többi nő is abbahagyta a mosást és segítettek Simbegwire-nek lemászni a fáról. A nagynéni megölelte a lányt és nyugtatgatni kezdte.


A tia de Simbegwire levou-a para sua própria casa. Ela deu a Simbegwire comida quentinha, colocou-a na cama e a cobriu com o cobertor de sua mãe. Aquela noite, Simbegwire chorou antes de adormecer. Mas eram lágrimas de alívio. Ela sabia que sua tia cuidaria dela.

Simbegwire nagynénje elvitte magához a gyermeket. Adott neki meleg ételt, és lefektette egy ágyba az anyukája takarójával együtt. Aznap este Simbegwire ismét sírva aludt el. De ezek a könnyek a megkönnyebbülés könnyei voltak. Tudta, hogy a nagynénje vigyázni fog rá.


Quando o pai de Simbegwire retornou, ele encontrou o quarto dela vazio. “O que aconteceu, Anita?” ele perguntou com o coração apertado. A mulher explicou que Simbegwire havia fugido. “Queria que ela me respeitasse,” ela disse. “Mas talvez eu tenha sido muito dura.” O pai de Simbegwire saiu de casa e foi em direção ao riacho. Ele prosseguiu até a aldeia de sua irmã para saber se ela tinha visto Simbegwire.

Amikor Simbegwire apukája hazatért, lánya szobáját üresen találta. “Mi történt Anita?”- kérdezte szomorúan. A nő elmondta, hogy Simbegwire elszökött otthonról. “Azt akartam, hogy tiszteljen engem” - magyarázta - “De lehet, hogy túl szigorú voltam.” Simbegwire apja a patak irányában indult el otthonról. Elment a húga falujába, hogy megkérdezze tőle, hátha látta Simbegwire-t.


Simbegwire estava brincando com seus primos quando viu seu pai de longe. Estava com medo que ele estivesse brabo com ela, então, correu para dentro de casa para esconder-se. Mas seu pai foi até ela e disse, “Simbegwire, você encontrou a mãe perfeita para você. Uma que ama e entende você. Estou orgulhoso e amo você.” Eles concordaram que Simbegwire ficasse com sua tia o quanto ela quisesse.

Simbegwire éppen az unokatestvéreivel játszott, amikor meglátta az apukáját. Nagyon félt, hogy mérges lesz, ezért befutott a házba, hogy elbújjon. De az apukája utána ment és így szólt: “Simbegwire, megtaláltad a tökéletes anyukát magadnak. Ő szeret és megért téged. Büszke vagyok rád és nagyon szeretlek.” Megegyeztek abban, hogy Simbegwire addig maradhat a nagynénjénél, ameddig csak akar.


O pai dela a visitava todos os dias. Um dia, ele veio com Anita. Ela estendeu a mão para segurar a de Simbegwire. “Sinto muito, pequeninha. Estava errada,” confessou. “Você deixaria eu tentar de novo?” Simbegwire olhou para seu pai e seu rosto preocupado. Então ela aproximou-se lentamente e colocou seus braços em volta de Anita.

Az apukája minden nap meglátogatta. Egyszer Anitát is magával vitte. Anita megfogta Simbegwire kezét. “Nagyon sajnálom, kicsikém, nagyot hibáztam.” - sírt a nő - “Megengeded, hogy újra megpróbáljam?” Simbegwire az apukájára nézett, aki nagyon aggódott. A lány lassan előre lépett és megölelte Anitát.


Na outra semana, Anita convidou Simbegwire, com seus primos e sua tia para comerem. Que banquete! Anita preparou todos os pratos favoritos de Simbegwire e todos comeram até ficarem satisfeitos. Depois as crianças brincaram enquanto os adultos conversavam. Simbegwire sentia-se feliz e corajosa. Ela decidiu que breve, muito em breve ela retornaria para casa para morar com seu pai e sua madrastra.

A következő héten Anita meghívta vacsorára Simbegwire-t, az unokatestvéreit és a nagynénjét. Óriási lakoma volt! Anita elkészítette Simbegwire minden kedvenc ételét és addig ettek, amíg beléjük fért. Ezután a gyerekek játszottak, a felnőttek pedig beszélgettek. Simbegwire olyan boldog volt, hogy felbátorodott és elhatározta, hogy hamarosan hazaköltözik, hogy együtt élhessen az apukájával és a mostoha anyukájával.


Írta: Rukia Nantale
Ilusztrálta: Benjamin Mitchley
Fordította: Priscilla Freitas de Oliveira
Felolvassa: Alfredo Ferreira
Nyelv: portugál
Szint: 5. szint
Forrás: Simbegwire az African Storybook
Creative Commons License
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 3.0 Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Olvass további 5. szintű történeteket:
Opciók
Vissza a történetek listájához PDF letöltése