This is Khalai.
She is seven years old.
Her name means ‘the
good one’ in her
language, Lubukusu.
Ő Khalai. Hét éves. Lubukusu nyelven a neve azt jelenti, hogy “a jóságos”.
Khalai wakes up and
talks to the orange tree.
“Please orange tree,
grow big and give us
lots of ripe oranges.”
Khalai felkel és így szól a narancsfához: “Kérlek narancsfa, nőj nagyra és adj nekünk sok érett narancsot!”
Khalai walks to school.
On the way she talks to
the grass. “Please
grass, grow greener
and don’t dry up.”
Az iskolába sétálva, Khalai így szól a fűhöz: “Kérlek fű, legyél zöldebb és ne száradj ki!”
Khalai passes wild
flowers. “Please
flowers, keep blooming
so I can put you in my
hair.”
Khalai vadvirágok mellett halad el: “Kérlek, virágozzatok, hogy a hajamba tehesselek titeket!”
At school, Khalai talks
to the tree in the
middle of the
compound. “Please
tree, put out big
branches so we can
read under your shade.”
Az iskola udvarának közepén álló fához pedig így szól: “Kérlek fa, növessz nagy ágakat, hogy az árnyékodban olvashassunk!”
Khalai talks to the
hedge around her school.
“Please grow strong
and stop bad people
from coming in.”
Khalai az iskola körül lévő sövényhez szól: “Kérlek legyél erős, állítsd meg a rossz embereket, hogy nehogy bejöjjenek!”
When Khalai returns
home from school, she
visits the orange tree.
“Are your oranges ripe
yet?” asks Khalai.
Amikor Khalai hazaér az iskolából, meglátogatja a narancsfát. “Érettek már a narancsaid?” - kérdezi tőle.
“The oranges are still
green,” sighs Khalai.
“I will see you tomorrow
orange tree,” says
Khalai. “Perhaps then
you will have a ripe
orange for me!”
“Zöldek még a narancsok!” - sóhajt Khalai - “Holnap is meglátogatlak! Talán akkor majd lesz egy érett narancsod nekem.”
